Englicum

Szókincsfejlesztő- és szótárprogram

A szótanulásról

Bevezetés

Természetesen mindenki meg akar tanulni idegen nyelveken beszélni, vagy legalább szeretne egy idegen nyelvet jól beszélni. Különböző lépéseket teszünk ez irányban: iskolában tanulunk idegen nyelvet (magas heti óraszámban évekig), nyelvtanfolyamra járunk, esetleg magántanárnál tanulunk.

Ám sokszor az erőfeszítés hiábavalónak tűnik. Felmérések szerint a magyar lakosság 63 százaléka nem beszél semmilyen idegen nyelvet. Ugyancsak elgondolkodtató, hogy a felsőoktatásban tanulók 20-22 százaléka a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapja meg a záróvizsga után a diplomáját.

A mi személyes tapasztalatunk az, hogy a nyelvtanulási kudarc oka legtöbbször módszertani jellegű. A tanuló hiába nem sajnálja az időt, energiát és pénzt, hogy megtanuljon egy nyelvet, ha a tanulási módszere nem megfelelő.

Miért kell szavakat tanulni?

Képzeljük el, hogy bemegyünk egy étterembe külföldön, és az ottani nyelven csak annyit tudunk mondani, hogy ÉN… ÉHES… CSIRKE. A pincér lehet, hogy csodálkozni fog, de nem valószínű, hogy üres gyomorral fogunk távozni az étteremből.

Ha semmi mást nem is tudunk, ha fogalmunk sincs a nyelvtanról, nem tudunk ragozni, nem ismerjük a szórendet, egyszerűen csak kinyögjük idegen nyelven a szavakat, az már fél siker. Vagy inkább háromnegyed siker!

Így aztán elengedhetetlen, hogy szavakat tanuljunk.

Miért kell a megtanult szavakat gyakorolni?

Tegyük fel, hogy valaki olyan szerencsés, hogy lehetősége van Angliában angolul tanulni és a lakótársai egyáltalán nem beszélnek magyarul. Ha ez az illető megtanulja például a bread – kenyér szót, jó eséllyel nem fogja soha elfelejteni. Egyszerűen azért, mert napi jelleggel hall olyan mondatokat, hogy: Vettél kenyeret? Vágj nekem is egy szelet kenyeret! Fogyókúrázom, nem kérek kenyeret.

Amikor valaki Magyarországon tanul angolul, akkor a helyzet nem ennyire egyszerű. A nyelvkönyvek felépítése tematikus. Tegyük fel, hogy a könyvünk második leckéjében az ételekről van szó, és itt fordul elő a bread – kenyér szó először. Később a harmadik leckében a téma az álláskeresés, a negyedik leckében a párkapcsolatokról van szó, stb. Természetesen ezekben a fejezetekben – mivel nem kapcsolódik a témához – a kenyér szó nem szerepel. Aztán tíz leckével és öt hónappal később újra belefutunk a bread szóba. Ilyenkor szokott előfordulni, hogy az ember meglátja a szót, és fogalma sincs, mit is jelent, vagy csak annyi ugrik be neki, hogy magyarul k betűvel kezdődött: kanapé, kuplung vagy krumplibogár lehetett?

Amennyiben nem angol nyelvterületen próbáljuk az angol nyelvet elsajátítani, lehet, hogy hónapokig nem futunk bele bizonyos szavakba. Ha pedig hosszabb ideig nem használjuk a megismert szavakat, hiába tudtuk hetekkel, hónapokkal ezelőtt tökéletesen, elkezdjük őket elfelejteni és éppen olyankor nem fognak eszünkbe jutni, amikor tényleg szükségünk lenne rájuk.

Arról, hogy egy idő után elfelejtjük a megtanult szavakat, csakis a memóriánk működése tehet.

A rövid és hosszú távú memória működéséről

Lehet, hogy tudományos szempontból nem lesz elég precíz a következő pár sor (elnézést kérünk a szakemberektől), de mindenképpen érdemes szót ejteni arról, hogyan is működik a memóriánk.

Nagyon leegyszerűsítve kétfajta memóriánk van: rövid és hosszú távú. A rövid távú memória a néhány másodperces vagy perces emlékezés központja. Amikor megtanulunk egy angol szót, akkor az a rövid távú memóriába kerül. Pár percig emlékezünk rá, aztán elfelejtjük.

Amerikai neurológusok szerint egy szót hétszer kell megtanulni ahhoz, hogy a szó bekerüljön a hosszú távú memóriába. Hétszer kell látnunk, hétszer kell megjegyeznünk ahhoz, hogy hosszabb távon is vissza tudjunk emlékezni rá. A következő ábra azt mutatja, hogy mi történik egy szóval, ha már megjegyeztük:

Az ábrából jól látható, hogy a megtanult szót kezdetben hiába tudjuk tökéletesen, az idő előrehaladtával egyre kevésbé emlékszünk rá, majd végül sajnos teljesen el fogjuk felejteni. Mit lehet tenni? Ahogy a régi mondás tartja: „ismétlés a tudás anyja”. Nézzük meg, mi történik a szóval, ha a megtanulása után egy kis idővel – amikor még közepesen emlékszünk rá – ismét elővesszük és felfrissítjük a tudásunkat:

A második ábránk azt mutatja, hogy az első ismétlés után, felfrissítve a szót, újra tökéletesen fogunk emlékezni rá. Aztán a felejtés folyamata újra megindul, viszont már lassabban. Míg a megtanuláskor, tegyük fel két napig emlékszünk a szóra, az első ismétlés után a tudásunk megerősödik, és akár négy napig is vissza tudunk emlékezni.

Az utolsó ábrán jól láthatjuk, hogy minden ismétléssel egyre tágul az az időtartam, amíg vissza tudunk emlékezni a szóra.

Az Englicum programmal lehetőségünk van a szavak ismétléses tanulására. A program – még mielőtt elfelejtenénk, megismételteti velünk a szavakat – így a leghatékonyabb módon tartható meg az emlékezetben a tanulásra megjelölt több száz, vagy több ezer szó és kifejezés.